IV. Károly császár 1356. évi aranybullája szerint a választói méltóság (Kurwürde) csak egy ágát illeti meg mindegyik uralkodóháznak (Szászországban a wittenbergit). Csehország a 15. századtól 1648-ig nem gyakorolta választójogát, a pfalzi 1623-ban Bajorországra szállt át. 1648 után növekedett a választófejedelmek száma. Ekkor a főkincstárnoki hivatallal visszaszállt a választójog Pfalzra, Bajorország pedig nyolcadik választóként gyakorolta tovább a jogot. 1692-ben Hannover kilencedik választóként kapta meg ezt. 1777-ben a bajor királyi ág kihaltával ismét csak nyolc választó maradt. A napóleoni háborúk szétzilálták a birodalom szervezetét. Nemcsak Napóleon tette a maga fejére a német-római császári koronát (1804), de lényegében megszüntette a választófejedelmi méltóságokat is. A háborúk idején, 1801-ben, illetve 1803-ban Köln és Trier elvesztette a választói méltóságot, a többi a Rajnai Szövetség megalapításával, 1806-ban. Csak a hesseni választófejedelem tartotta meg ezt a címet 1866-ig, amikor is országát bekebelezte Poroszország.
Német-római császár választás
- Szabad szemmel - T O S C A N A - video dailymotion
- Ed warren hogyan halt meg
- Múltba néző: Választott római Császár – örökös ausztriai császár
- Zöld foki szigetek utazás
- Könyvek, folyóiratok
- Hiába van jegyed, megbüntetnek a vonaton: ezt a kiskaput használja ki a MÁV - Terasz | Femina
- Német római császár választás live
- Álló twister gép
- Dióhéjban: új appot fejlesztett a Prezi - HWSW
- Német római császár választás magyarul
- Gmail levél visszahívása
- Hajdu volan busz menetrend kisvarda
Mi a különbség a király és a császár között?
Ezek az intézkedések megnövelték a választófejedelmek politikai önállóságát: jelentős részben ennek köszönhető a német királyok (császárok) hatalmának csökkenése. A királyválasztás jogát a 15. század végéig egyénenként, később testületileg gyakorolták. Később ugyan már nem gyűltek össze évente, de a testület a középkor végéig felelősséget vállalt a birodalom egységéért. A VI. Orbán pápával 1378 -ban kötött egyezménnyel Róma iránt érzett hűségüket is biztosítani próbálták. A Német-római Birodalom története folyamán a választófejedelmek köre többször változott:
1623. február 25-én II. Ferdinánd császár elvette a rajnai palotagróftól (a harmincéves háborúban a spanyoloktól és a bajoroktól is vereségeket szenvedett V. Frigyestől) a választójogot és Bajorországnak ( I. Miksa bajor hercegnek) adományozta. 1648. október 24-én a vesztfáliai békével Pfalz visszakapta választófejedelmi címét, de Bajorország is megtarthatta azt, így a választófejedelmek száma nyolcra emelkedett. I. Ernő Ágostot, Braunschweig-Calenberg hercegét I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette.
História 1985-056 | Digitális Tankönyvtár
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! Codex Balduini Trevirensis, a hét választófejedelem VII. Henrik német-római császár megválasztásakor, 1308 november 27-én Frankfurtban. A német királyt 1356 óta hét választófejedelem választja meg a kölni, a mainzi és a trieri érsek, a rajnai palotagróf, a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a cseh király [1]
Választófejedelem ( németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban. A Német-római Birodalom azon fejedelmei, akik a 13. század közepétől a német királyt, illetve a német-római császárt választották. Az uralkodót a birodalom megalapításától, azaz a Karolingok kihalásától ( 962) választották, de 1125 -ig, a száli frank dinasztia kihalásáig mindig az elhunyt király fiát, testvérét, vagy más közeli rokonát ismerték el uralkodónak.
A Német Nemzet Szent Római Birodalma ezzel de jure is megszűnt. Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Európa és Közel-Kelet IV-XV. század. Szerk. : Sz. Jónás. Osiris Kiadó. Budapest, 1999. Online elérés: [1]
Kora-újkori egyetemes történelmi szöveggyűjtemény. : Poór János. Budapest, 2000. ISBN 9633797810 114-124. old. Heinrich August Winkler: Németország története a modern korban I. Budapest, 2005. ISBN 9633896908
A kora újkor története. : Poór János, Osiris Kiadó, Budapest, 2009. Online:
További információ [ szerkesztés]
Egy ismeretlen ismerős – a Német-római Birodalom. Világtörténet 2014. évi 2. szám. Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés]
Donatio Constantini
Német Szövetség
Zollverein
Németország egyesítése
Nemzetközi katalógusok
WorldCat
VIAF: 215275668
LCCN: n84218922
GND: 4021521-0
SUDOC: 106932705
BNF: cb15058604v
Lyrics
- Mediterrán tetőcserép féláron
- Felmondás nyugdíjkorhatár elérése miatt
- Briggs motoros fűnyíró