A hatékony munkának köszönhetően 2013. májusában sor kerülhetett az első 3D-s film vetítésére, amelyre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a sor az utcán kígyózott, és nem kevés pótszékekre volt szükség. A vetítések népszerűsége azóta is töretlen, havonta több mint ezer érdeklődő nézi meg a hazai premierekkel szinte egy időben levetített filmeket – és ez a szám egy nyolcezres kisváros mozijának történetében óriási dolog! 2013. december 8-án születésnapot ünnepeltünk, a századikat és talán egy kicsit az elsőt is. Egy nagyszabású gálaesten, amelyet az évforduló alkalmából rendeztünk, a megújult mozi új nevet kapott – ezzel is jelezve egy új korszak kezdetét. A harmincas években városunk gimnáziumában tanult egy fiatalember, aki már akkoriban komoly érdeklődést mutatott a film- és a színművészet iránt, így a gimnáziumi filmesztétikai órák keretében ismerkedett a filmezéssel a helyi moziban. Ő nem volt más, mint Csákányi László. CSÁKÁNYI LÁSZLÓ
Csákányi László 1921. január 13-án, Németújváron született.
Kubala lászló
1
szinkronhang
(francia rajzfilm sorozat, 26 perc, 1985)
Ciprián mester
(magyar komédia, 31 perc, 1985)
A tanítónő
(magyar tévéfilm, 104 perc, 1985)
A nagymama
(magyar tévéjáték, 90 perc, 1985)
1984
Zsákutca
(magyar tévéfilm, 69 perc, 1984)
Uramisten
8. 2
(magyar filmdráma, 90 perc, 1984)
Szaffi
(magyar rajzfilm, 76 perc, 1984)
SuperTV2:
vasárnap (júl. 5. ) 17:00
M5:
hétfő (júl. 6. ) 14:00,
hétfő (júl. ) 23:50
Linda
(magyar filmsorozat, 1984)
Csacsifogat
3. 5
(magyar tévéfilm, 63 perc, 1984)
1983
Szerelmes sznobok
7. 3
(magyar tévéjáték, 77 perc, 1983)
Reumavalcer
8. 8
(magyar tévéjáték, 43 perc, 1983)
Francia négyes
7. 8
(magyar tévéfilm, 60 perc, 1983)
Buborékok
8. 4
(magyar tévéfilm, 85 perc, 1983)
1982
Telefonpapa
8. 9
(magyar ifjúsági film, 61 perc, 1982)
Bűvös pillanatok
(magyar kisjátékfilm, 27 perc, 1982)
A tenger
(magyar tévéfilmsorozat, 60 perc, 1982)
1981
Vuk
(magyar rajzfilm, 74 perc, 1981)
Csak semmi politika
5. 6
(magyar kabaréshow, 73 perc, 1981)
1980
Rang és mód
(magyar tévéjáték, 81 perc, 1980)
Pom Pom meséi
(magyar rajzfilm sorozat, 8 perc, 1980)
m2 / Petőfi TV:
kedd (jún.
- Kubala lászló
- Sürgősen kerestetik: Szolárium pultos Győr - 20 Szolárium pultos állás | Jooble
- László barabási
- Marco Polo | Gémklub társasjátékbolt és webáruház
- Gyermek fali magasságmérő
- Csákányi László Filmszínház - Mozi - Vetítések
- Menetrend helyi székesfehérvár
- Gyál - 444
- Multivitamin-paszta macskáknak taurinnal
- Tom nagy
- Csákányi lászló mozi szentgotthárd moziműsor
- Csákányi lászló mozi
A szentgotthárdi Csákányi László Filmszínház Vas megye történetének egyedülálló intézménye, amely alapítása óta ugyanabban az épületben és folyamatosan moziként működik. Szentgotthárdon már 1902 óta rendszeres volt a vándor "kinematográfok" látogatása, amelyek műsorait nagy örömmel várta és nézte a publikum. Erre az igényre alapozva 1913. december 8-án Edelsohn Leó és Hülle Katalin, volt óragyári alkalmazottak megtartották az első vetítést "…a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett…" Uránia Mozgóképszínházban. Ettől kezdve megszakítások nélkül működik a mozi, hangosfilmeket 1932 óta vetítenek itt. A 300 fő befogadására alkalmas, színpaddal is rendelkező mozi 1922/23-ban között csak szombatonként és vasárnapokon játszott, 1924-től csak szerdán és vasárnap. Engedélyese és műsorkötője Grünbaum József volt, aki az ingatlannak is tulajdonosa volt. Grünbaumék lakása a Széll Kálmán tér 10. alatt volt. A mozi gépésze Grünbaum Ferenc volt, aki Ernemann vetítőn dolgozott.
Lánya, Csákányi Eszter színésznő. Díjai: Jászai Mari-díj (1959) Érdemes művész (1979) Kiváló művész (1984)
2009
Kállai István 80
10
színész
(magyar portréfilm, 50 perc, 2009)
1998
Pompadour bikiniben
9. 0
előadó
(magyar operettfilm, 51 perc, 1998)
1993
Sose halunk meg! 8. 5
(magyar játékfilm, 86 perc, 1993)
1992
Vidám esték
9. 2
(magyar színházi közvetítés, 60 perc, 1992)
1991
Pá, drágám
8. 3
(magyar tévéfilm, 88 perc, 1991)
1990
Jó estét, Wallenberg úr! 6. 0
(norvég-magyar-svéd háborús filmdráma, 114 perc, 1990)
1989
Ninocska
(magyar színházi felvétel, 143 perc, 1989)
1988
Álombolt
(magyar szórakoztató műsor, 49 perc, 1988)
1986
Férfi és nő
szereplő
(magyar tévéjáték, 72 perc, 1986)
Az én nevem Jimmy
5. 8
(magyar ifjúsági filmsorozat, 1986)
Akli Miklós
8. 7
(magyar vígjáték, 95 perc, 1986)
A hivatásos szűz
7. 6
(magyar tévéfilm, 71 perc, 1986)
1985
Mindent egy helyen
(magyar szórakoztató műsor, 64 perc, 1985)
Kémeri
8. 6
(magyar tévéfilmsorozat, 63 perc, 1985)
Idő van
8. 0
(magyar filmdráma, 101 perc, 1985)
Elsüllyedt világok
9.
Csákányi lászló moi svp
9
(magyar tévéfilm, 70 perc, 1976)
Drong, a bohóc
(magyar portréfilm, 54 perc, 1976)
1975
Forduljon Psmithhez
8. 1
(magyar tévéfilm, 72 perc, 1975)
1974
Aranyborjú
(magyar tévéfilm, 210 perc, 1974)
1973
1972
Mikrobi
(magyar rajzfilm sorozat, 1972)
hétfő (jún. 29. ) 11:25,
kedd (jún. ) 11:25,
szerda (júl. ) 11:25,
csütörtök (júl. ) 11:25,
péntek (júl. ) 10:50,
hétfő (júl. ) 11:25
1971
Szilveszter 1971
(magyar szórakoztató műsor, 180 perc, 1971)
Régi idők mozija
(magyar tévéfilm, 72 perc, 1971)
Képzelt beteg
(magyar tévéjáték, 86 perc, 1971)
Hahó, Öcsi! (magyar ifjúsági film, 81 perc, 1971)
1970
Pajkos diákok
(magyar musical, 55 perc, 1970)
Az erkély
(magyar tévéfilm, 35 perc, 1970)
1969
Az örökös
(magyar vígjáték, 89 perc, 1969)
A varázsló
(magyar mesefilm, 78 perc, 1969)
1968
Hazai pálya
(magyar vígjáték, 84 perc, 1968)
Bolondgombák
(22 perc, 1968)
1967
(magyar szórakoztató műsor, 51 perc, 1967)
Nyaralók
(magyar tévéjáték, 94 perc, 1967)
A nagy kombinátor
4. 0
(magyar tévéjáték, 69 perc, 1967)
1966
Törékeny boldogság
(magyar tévéfilm, dráma, 73 perc, 1966)
Tök az adu
(magyar tévéjáték, 53 perc, 1966)
Titkok éjszakája
(magyar tévéfilm, 65 perc, 1966)
1965
Az asszony beleszól
(magyar tévéjáték, 56 perc, 1965)
A nagy nő
(magyar tévéjáték, 34 perc, 1965)
1964
Hókirálynő
7.
Az előadások sűrűsége érdekes módon mindvégig nem változott: hetente csak egy előadást tartottak, vasárnaponként. A háború utolsó hónapjaiban szünetelt, majd a mozit 1946-ban a Nemzeti Parasztpárt Sarló Könyv és Film Szövetkezete kapta meg, de a berendezések és az ingatlan továbbra is a Grünbaum család tulajdonában maradt. Ezév novemberében ugyancsak szüneteltek az előadások. 1947-től a mozi neve Kossuth-ra változott, igazgatója Iványi Béla lett, aki a műsorkötői feladatokat is ellátta. A terem befogadóképessége ismét megnőtt, ezúttal 360 fő befogadására volt képes. Előadásokat szombaton és vasárnap tartottak, a gépész Tormai Ferenc lett. 1948-ban az épület Gesztes Ferenc tulajdonába ment át, a mozi pedig a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalaté lett. Az üzemvezető ekkor Nyirfáss László volt. Az épület és a vetítési technikák is változtak. 1955-ben meghosszabbították az előteret, majd a 2010-ben a vetítőterem belső kialakítását újították fel, a 2013/14-es átépítés óta van hely a büfének és a mosdóknak.
Horvát családból származott, utóbb nevét Zsigovitsról Csákányira magyarosította. Középiskolai tanulmányait a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, majd ezt követően a Budapesti Színművészeti Akadémiára felvételizett. Színinövendékként már a Nemzeti Színházban statisztált. A színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Az oklevéllel azonban katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza. A Nemzeti már nem tartott igényt rá. Nehéz időszak következett: hónapokig szülei tartották el, mígnem a háromtagú Görbe Tükör együttes befogadta: paródiákkal, zenés burleszkekkel járták a vidéket. 1948-ban Egri István szerződtette a Pesti Színházba, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház, 1974-től élete végéig a Vidám Színpad tagja volt. Élete során több mint száz színházi szerepet játszott el.
Szentgotthárd
Tőle kapta hangját Karak, a róka, a "Vuk" című rajzfilmsorozat egyik hőse is, de bizonyára mindannyian emlékszünk Gombóc Artúrra is. Sokat és nagy sikerrel foglalkoztatta a televízió és a rádió. A rádiókabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi, a fiatalabb korosztály körében népszerű "Mikrobi" című rádiójáték-sorozatban ő volt a címszereplő robot hangja. A televízióban vidám jelenetek biztos sikerre számító, állandó szereplője volt. Egyik főszereplője volt az 1979-ben bemutatott "Indul a bakterház"-nak, amely azóta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa lett. Játszott az 1987-ban készült "Rab ember fiai"-ban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert "Sose halunk meg" című vígjátékában, amelyet 1993-ban mutattak be. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben Érdemes művész, 1984-ben Kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Jászai- és Kossuth-díjas színésznő, Érdemes művész, a magyar színházművészet jeles alakja.
Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú, jellemábrázoló művész, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott. Igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő "Szabadság, szerelem" című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a "Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj" című dalt. A fülbemászó dal olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy színpadra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik "A vén budai hársfák békésen suttognak" című dal népszerűsítése Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből, valamint Breitner János szerzeménye, "Az öreg fiú dala". Pedig nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez. Népszerű szinkronszínész is volt, szeretett és kiválóan tudott szinkronizálni. Az 1951-ben megalakult Magyar Szinkronfilmgyártó Vállalat az elsők között hívta szinkronmunkára. Ezen a vonalon az igazi népszerűséget a "Foxi Maxi" című rajzfilmsorozat szinkronalakítása hozta, és persze Frédié, a kőkorszaki szakié.