Vitamin király
A két fiúról azonban már igen. Az idősebb Ottó volt, a másik Henrik, aki később, szentté avatása után, Imre hercegként vonult be a történelembe. Ottó fiatalon, kisbaba korában meghalt, így Henrik maradt az uralkodópár egyetlen reménysége, apja örököse. Imre a gyermekkor és a serdülőkor határán állt, 14–16 éves lehetett, amikor István már különféle, az uralkodásra vonatkozó jó tanácsokkal látta el. "Gyermek vagy, gazdag szülők sarja, puha párnák lakója, akit mindenféle kényelemben dédelgettek és neveltek; nem volt részed sem a hadjáratok fáradalmaiban, sem a pogányok különféle támadásaiban\… Immár itt az idő, amikor nemcsak pépes ételt kell adnunk neked, mert ez puhánnyá és kényeskedővé tehet, ami az erények pusztulásával, a bűnök melegágyával és a törvények semmibe vevésével egyenlő, hanem néha karcos borral is meg kell itatnunk. " István király jó apa, jó tanár volt, nagy gondot fordítottak fia neveltetésére, úgynevezett intelmekben foglalta össze fia számára a jó király teendőit. Ezekben kérte, mi több, megparancsolta számára, hogy gyakorolja a kegyességet, az irgalmasságot, a türelmet, az erőt, az alázatosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a becsületességet és szemérmességet.
- István kerekes
- Felesége
- Boldog Gizella története - Cultura.hu
- Király
- Megbízható wifi router
- Király udvar
- Szent istván király felesége
Szent István halála után özvegyének nem volt sokáig maradása az országban, később bűnbakot csináltak belőle. Géza nagyfejedelem talán legnagyobb diplomáciai sikere volt, hogy fia, István számára megszerezte Bajor Gizella, II. Henrik bajor herceg lányának a kezét. Ő volt a német uralkodóház mondhatni legértékesebb tagja, bátyja II. Henrik néven lépett a Német-Római Császárság trónjára 1002-ben. Ezzel a magyar uralkodó sziklaszilárd alapot teremtett fia örökléséhez. Az ara személye nemcsak a két dinasztia közti jó kapcsolat záloga volt, hanem garancia arra is, hogy a szomszédos nagyhatalom minden eszközzel megvédi majd István uralmát Magyarországon. Azért az ugye mégsem fordulhat elő, hogy a kereszténység legnagyobb urának húga ne királynőként, hanem egy uralkodásból kiszorult magyar nagyúr felesége legyen. Az eszményi királyné
Gizella 984 körül született, 995-ben érkezett Magyarországra, az esküvőt a következő évben tartották. Géza halála után előbb nagyfejedelemasszony, a koronázás után magyar királyné lett, és ekkor érett be István apjának munkája: a Magyar Királyság fegyverrel kivívott helye diplomáciailag is megszilárdult Európában.
Ezzel ereklyéikben ismét a hajdani koronázó városban lett együtt a magyar szent család, az államalapító, valamint hitvese és fiuk, Szent Imre herceg. Elsőként az államalapító fejereklyéje érkezett meg Székesfehérvárra: 1777-ben Mária Terézia császárnő hozatta vissza Raguzából. 1930-ban Aachenből Szent Imre ujjának csontereklyéje került Szent István ereklyéje mellé, Wilhelm Schraml, Passau megyéspüspöke ajándékaként pedig mostantól Boldog Gizella csontereklyéje is az egykori koronázóváros egyházi kincseit gazdagítja. A veszprémi Gizella-napokat I. Szent István király feleségére emlékezve tartják minden évben májusában szokták megtartani, ami közel egybeesik a sólyi oklevél kiadásának időpontjával. Az 1009-ben keletkezett adománylevélben Szent István király négy vár (Veszprém, Fehérvár, Kolon és Visegrád) megyéjét rendelte a veszprémi püspök joghatósága alá.