- Éghajlat befolyásoló tényezők
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az éghajlat vagy klíma ( ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése. Tudományos fogalomként az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az úgynevezett bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet ( WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-tól 1990-ig terjedő időintervallum. Az éghajlatot befolyásoló tényezők Évi középhőmérséklet a Földön Az éghajlatot befolyásolják kozmikus tényezők (ettől függ az éghajlati övek kialakulása), természetföldrajzi tényezők és dinamikus tényezők (a levegő mozgása). A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
Éghajlat befolyásoló tényezők
A tengerszint feletti magasság szerepe az éghajlatban Nagymértékben befolyásolja egy terület éghajlatát a tengerszint feletti magassága is. Minél magasabban fekszik a vidék, a hőmérséklet annál alacsonyabb. A hegyvidékeken mindig hűvösebb van, mint a környezetükben lévő alföldeken. Legtöbbször a csapadék is több, mert a hegyek felemelkedésre késztetik a légtömegeket, melyek a magasban lehűlnek és kiejtik a bennük lévő csapadékot. Az éghajlat szerepe a domborzati viszonyokban Az hegyek árnyékában meghúzódó, alacsonyabban fekvő területeknél egyáltalán nem mindegy, hogy a hegynek melyik oldalán vannak. Ha a páradús levegő abból az irányból érkezik a hegységhez, amelyik oldalon az alföld is elterül, akkor sok csapadékot kap a vidék, viszont ha a másik oldalon, akkor sokkal kevesebbet. A száraz vidékek gyakran úgy alakulnak ki, hogy a hegységek szélárnyékos oldalára nem érkeznek páradús légtömegek, mert a felhők már kiejtették csapadékukat a hegy másik oldalán. A hegyek felfogják a felhőket
A hegyvidékek szerepe a trópusi Afrikában A forró Afrikában felüdülést jelent a hegyvidékek hűvösebb, enyhébb éghajlata.
Az óceáni hatás jelentősége is igencsak nagyon fontos, hiszen a Föld felszínét 71% - ban víz borítja. A vízfelületek tulajdonságai jelentős befolyásoló jelleggel módosítják az éghajlati tényezőket. Fontos megemlíteni itt is az albedót, termikus tehetetlenséget, hő kapacitást, hőtároló képességet, intenzív hőcserét az atmoszférával. Az óceánok egy másik módosító hatása a felszíni áramlások. A hideg- és meleg áramlások lényegesen befolyásolják a felettük levő légrétegek tulajdonságait. A hideg áramlatok hőmérsékletcsökkenést, hőmérsékleti inverziókat és csapadékhiányt idéznek elő. A meleg áramlatok növelik a légrétegek hőmérsékletét, ez feláramló légmozgásokat idéz elő és ez az esőzések kialakulásához vezet. Ezek az áramlások (hidegek, melegek) eltérő klímajellegzetességeket idéznek elő a nyugati és a keleti partszakaszokon. A társadalom fejlődésével a hatás mértéke jelentősen növekedett és a hatásnövekedés állandó jellegű, pl. : területhasznosítás, mezőgazdaság, városiasodás, ipar, nagy víztározók, erdőirtás, erdőtelepítés, öntözés, légkör összetételének megváltozása (CO2, CFC, O3, szilárd részecskék), az aktív felszín, mikroklíma, topoklíma.
- Angol oktató játék gyerekeknek
- Kirándulások Keszthely környéken - Silatti Vendégház és Apartmanház
- Joban rosszban videók letöltése
- Öntött beton padló
- Éghajlat – Wikipédia